2025. ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK RÖVIDEN III. rész

Sajnos igyekszünk röviden összefoglalni a tárgyévet érintő legfontosabb adóváltozásokat de így is már a harmadik blogbejegyzésnél járunk a témában . Ebben a részben áttekintjük az SZJA és a Szociális hozzájárulási adó változásait . 

SZJA 

Új SZÉP kártya zseb is elérhető lesz a jövő évtől, amely az "Aktív Magyarok" alszámla nevet kapta. Ezen az alszámlán lévő keretösszeget aktív életmód elősegítésére lehet felhasználni (a részletszabályokat tartalmazó kormányrendelettel kapcsolatos társadalmi egyeztetés még folyamatban van). Béren kívüli juttatásként erre a zsebre éves szinten maximum százhúszezer forintot utalhat a munkáltató, viszont az eredeti négyszázötvenezer forintos kedvezményes adózású kereten felül. Így összességében nőtt a kedvezményes adózás alá tartozó keretösszeg négyszázötvenezer forintról ötszázhetvenezer forintra. A keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé

35 év alatti munkavállalók lakáscélú támogatása

Béren kívüli juttatások köre januártól kiegészül a fiatal munkavállalók lakáscélú támogatásával. A munkáltatónak 15 százalékos személyi jövedelemadót és 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell a munkavállalónak nyújtott támogatás után megfizetnie.

A 35 év alatti munkavállalónak nyújtott lakhatási támogatást kizárólag lakás bérleti díjának megfizetésére, vagy lakáscélú hitel törlesztésére lehet fordítani. Egész évben fennálló munkaviszony esetén éves szinten maximum 1,8 millió forint összegben nyújtható ilyen támogatás béren kívüli juttatásként. A keretösszeget meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Szja adómentességek körének bővülése

A jogszabálymódosításnak köszönhetően bővül az adómentes bevételek köre, többek között az alábbiakkal:

• 2024. november 29-től adómentessé vált a műemléknek minősülő ingatlan megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem. Az adómentességhez szükséges eddigi öt év ezzel három évre csökken a műemlék épületek esetében, feltéve, hogy a magánszemély a műemléki ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással.
• 2025. január 1-től adómentessé válik az a szolgáltatás, melyet a munkáltató az általa fenntartott sportlétesítmények, valamint az ott található sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása révén juttat. Ez azt jelenti, hogy például a céges edzőterem ingyenes használata után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
• Szintén adómentessé vált a végső felhasználó magánszemély által végzett energiamegtakarítást eredményező beruházásra, korszerűsítésre, felújításra tekintettel a magánszemély által megszerzett bevétel, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energia megtakarítás (vagyoni értékű jog),az energia megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, továbbá az említett magánszemély által a hitelesített energia megtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel. A mentesség a 2024 január 1-től keletkezett jövedelmekre alkalmazható.
• 2024. november 29-től adómentes lett az a jövedelem, amely a kifizető által megvásárolt visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.
• A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege is adómentes lesz 2025. január 1-től.
• A vészhelyzeti kormányrendeletek törvényi szintre emelése révén a borászati termék üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatásának adómentességét tartalmazó 451/2023. kormányrendelet rendelkezése szintén átkerültek a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe.

Családi adókedvezmény

Az elfogadott jogszabálymódosítás szerint a családi adóalapkedvezmény mértéke 2025. július 1-jén és 2026. január 1-jén két lépésben összesen megduplázódik. Az adóalap kedvezmény mértékei:

2025. július 1-től kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy eltartott esetén 100 000 Ft,
• kettő eltartott esetén 200 000 Ft,
• három és minden további eltartott esetén 330 000 Ft.

2026. január 1-től kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy eltartott esetén 133 340 Ft,
• kettő eltartott esetén 266 660 Ft,
• három és minden további eltartott esetén 440 000 Ft.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2025 nyarától egy kiskorú gyermek után havonta nem 10 ezer forint, hanem 15 ezer forint adómegtakarítást lehet elérni, majd 2026-tól ez az összeg 20 ezer forintra nő. A két- és háromgyermekes családok kedvezménye is arányosan emelkedne, így a három kisgyermeket nevelő családok esetében 2026-tól havi 99 ezer forint helyett 198 ezer forint maradhat a nagycsaládosok zsebében.

A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos eltartottak után minden ilyen eltartott esetén 2025. július 1-től további 100 000 Ft-tal, 2026. január 1-től 133 340 Ft-tal emelkedik az adóalapkedvezmény összege.

Kamatjövedelem

Az Szja törvény szerint a kamatjövedelem sokkal tágabb fogalom, mint a hétköznapi értelemben vett kamat. Kamatjövedelemnek minősül például a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvények értékesítéséből, visszaváltásából származó jövedelem, kollektív befektetési értékpapírok tőzsdén kívüli értékesítéséből, visszaváltásából, beváltásából származó jövedelem.

A jelenleg hatályos Szja törvény a kamatra vonatkozóan meghatározza, hogy mi minősül jövedelemszerzés helyének, ugyanakkor a kamatnak nem minősülő kamatjövedelemre vonatkozóan nem tartalmaz ilyen rendelkezést. A törvénymódosítás szerinti kiegészítés 2025. január 1-jétől az alábbi következményekkel fog járni:

• ha egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély kamatnak nem, de kamatjövedelemnek minősülő jövedelmet (azaz külön adózó jövedelmet) szerez egy nem egyezményes államból, akkor e jövedelem az Szja törvény alkalmazásában külföldről származónak minősül és e jövedelemmel összefüggésben külföldön megfizetett adó az általános szabályok szerint beszámítható Magyarországon;
• ha egy magyar kifizető (pl. hitelintézet, biztosító) az Szja törvény szerinti kamatjövedelmet (amely ugyanakkor nem minősül kamatnak) juttat egy olyan külföldi adóügyi illetőségű magánszemély részére, amely magánszemély illetősége szerinti állammal Magyarországnak nincs adóegyezménye, akkor e jövedelem szerzési helye Magyarország, és így Magyarország megadóztathatja e jövedelmet.

Szellemi termék apportjának adómentessége

2025. január 1-től az innovatív, piaci értékkel bíró szellemi termékkel rendelkező vállalkozások létrejöttét kívánják támogatni azzal, hogy a szellemi termék apportálása esetén a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a szellemi termék társasági szerződésben meghatározott értéke után.

Bevételszerzés időpontja igénybe vett szolgáltatás esetén

2025. január 1-jétől újra módosulnak a bevételszerzés időpontjára vonatkozó szabályok igénybe vett szolgáltatások esetén:

• Saját szolgáltatás esetén a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az ÁFA törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója ÁFA fizetésére kötelezett vagy sem).
• Vásárolt szolgáltatás esetén (ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával) a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat a kifizető rendelkezésére áll.

Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek adózásával kapcsolatos változások (Airbnb)

2024. június 24-én a kereskedelemről szóló törvényben a magánszálláshely fogalma a lakás és az üdülő mellett kiegészült az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épülettel. E jogszabály és az Szja törvény közötti összhang megteremtése érdekében, 2025. január 1-jétől a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély a tételes átalányadózást adóévenként az adóév egészére abban az esetben választhatja, ha e tevékenységet legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.

2025. január 1-jétől a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó mértéke lakószobánként 38 400 forintról 150 000 forintra változik bizonyos esetekben. Ez egy jelentős, 3,9-szeres növekedést jelent az adó mértéke vonatkozásában.

A tételes átalányadó lakószobánkénti évi összege azokon a településeken emelkedik 150 000 forintra, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót. Marad a 38 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.

A NAV első alkalommal 2025. január 15-ig teszi közzé a honlapján azon települések listáját, ahol a KSH által közzétett adatok alapján a vendégéjszakák száma 2023-ban meghaladta a 2 milliót.

Átalányadózó egyéni vállalkozóknál a TESZOR-t felcserléi az ÖVTJ

2025. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozóknál a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek TESZOR-kód helyett ÖVTJ-kódok alapján kerülnek meghatározásra.

Szociális hozzájárulási adó 

Kamatjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adó

Egy évközi jogszabálymódosításnak köszönhetően 2024. augusztusától jogszabályi szintre emelték a korábban rendeleti szinten bevezetett szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget kamatjövedelmek esetére.

Változik a tartós befektetési számlák (TBSZ) adózása

A TBSZ-ek után szocho-fizetési kötelezettség mindezidáig nem állt fenn, azonban az őszi adócsomag változtat ezen.

A jövőben minden olyan esetben, amikor a tartós befektetésből származó jövedelem után szja-fizetési kötelezettség merül fel, szocho-t is kell majd fizetni.

A tartós befektetésből származó jövedelmet terhelő szocho-mértékek 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint alakulnak:

• 5 éves lekötési időszak végén: 0%;
• 3 éves lekötési időszak végén, ha a lekötés nem kerül meghosszabbításra: 8%;
• részkivétkor a 3 éves lekötési időszak végén: 8%;
• amennyiben a lekötés a 3 éves lekötési időszakot követően, de az 5 éves lekötési időszak vége előtt kerül megszakításra: 8%;
• amennyiben a lekötés a 3 éves lekötési időszak előtt kerül megszakításra: 13%.

A tartós befektetésből származó jövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót korlát nélkül meg kell fizetni.

A már élő tartós befektetési szerződéseket nem befolyásolja a módosítás, kizárólag a 2024. december 31-ét követően kötött tartós befektetési szerződésekre vonatkozik a szigorítás.

Új szerződésnek minősül azonban a meglévő TBSZ számlák lejáratot követő újrakötése, így a későbbiek során ezek esetén is kell számolni majd az adókötelezettséggel, ha lejárat előtt történik részkivét, vagy megszakítás.

Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

2025. január 1-jétől beemeli a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe a 2024. augusztusától hatályos kormányrendelet (182/2024) előírásait, melyek korlátozzák a munkaerőpiacra újonnan belépők kedvezményét. A kedvezményt csak azon új alkalmazott után lehet igénybe venni, aki az előző 12 hónapban legfeljebb 3 hónapot (92 napot) dolgozott más munkáltatónál, vagy volt egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonya. A munkáltató legfeljebb egy évig csökkentheti a szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbér összegével, majd további fél évig a minimálbér 50 százalékával.

Szakirányú oktatás és duális képzés

A törvénymódosítás korlátozza a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményének szabályait, úgy, hogy az adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben résztvevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz. Ez a szabály a 2024. december 31-ét követően induló képzések esetében alkalmazandó.

Egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások utáni szocho-bevallási és- fizetési kötelezettség

Törvénymódosítással egyértelművé vált azt a jogalkotói szándék, hogy a kifizető – az SZJA-bevallási- és fizetési határidőhöz igazodva – negyedévente köteles eleget tenni a béren kívüli juttatásokkal és az egyes meghatározott juttatásokkal összefüggő szocho-bevallási és fizetési kötelezettségének.

Munkavállalói Résztulajdonosi Program

2024. január 1-jét követően újonnan indított MRP-k esetében, ha a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, úgy a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg.

Szujó Szilvia 

WAT ACCOUNTANT KFT

Forrás : adozona.hu