2025. ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK RÖVIDEN IV. RÉSZ

Utolsó részéhez érkezett a 2025. évi adóváltozásokat bemutató blogsorozatunk . A Helyi iparűzési adót és az egyéb adókat érintő változásokat ismertetjük ebben a részben . 

Helyi iparűzési adó 

Légi forgalmi szállítást végző külföldi vállalkozók HIPA telephelye 

2024. január 1-től lépett hatályba a módosított telephely fogalom, amely bizonyos esetekben külföldi légitársaságok esetében is iparűzési adó telephelyet eredményez. A jelen törvénymódosítás részletszabályai pontosítják, hogy a kiterjesztett adókötelezettség azon külföldi vállalkozásokat érinti, amelyek illetőség szerinti állama nem részese a Chicagói Egyezménynek. Az átmeneti rendelkezés alapján az új telephely fogalom a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható.

Különleges gazdasági övezetk megszűntetése 

Ugyan az őszi adócsomagból az utolsó pillanatban kikerült, végül külön jogszabályban – a karácsony előtt kihirdetett 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvényben – foglaltak szerint 2025. január 1-től mégis megszűntek a különleges gazdasági övezetek Pakson, Gödön és Mosonmagyaróváron. A jogszabály átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a megszűnéssel kapcsolatban az iparűzési adófizetési kötelezettségre vonatkozóan.  

Egyéb adónemeket érintő változások

Kiskereskedelmi adó

2025. január 1-től a kiskereskedelmi adó alanyai kiegészítésre kerülnek az úgynevezett platformüzemeltetőkkel (kül-és belföldi illetőségűekkel egyaránt) és a rájuk vonatkozó speciális rendelkezésekkel. A platform olyan digitális környezetet jelent (ideértve a honlapokat és mobilalkalmazásokat),amely összekapcsolja a különböző felhasználókat (eladókat és vevőket),lehetőséget biztosítva ezzel áruértékesítésre, valamint az áru ellenértékének beszedésére. A platformüzemeltetők - mint új adóalanyok - azok a szervezetek, amelyek az adott platformot működtetik, és szerződéses kapcsolatban állnak az értékesítőkkel, vagyis azokkal a magánszemélyekkel vagy szervezetekkel, akik a platformon regisztráltak és ott áruértékesítést végeznek.

A módosítások leginkább a platformüzemeltetői tevékenységet végző, valamint duális szerepkört betöltő adózókra (akik egyszerre folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet, és minősülnek platformüzemeltetőnek) lesznek hatással.

• A platformüzemeltetéssel foglalkozóknak ugyanis adófizetési kötelezettsége keletkezne a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után (amit eddig a platformon értékesítő kiskereskedőknek kellett megfizetni). Fontos megjegyezni, hogy az adóalapba bele fog tartozni a szállítási díj, valamint a beszállítókkal kapcsolatos egyéb pénzügyi előnyök – szolgáltatási díjak és engedmények - is.
• A duális szerepkört betöltő adóalanyok esetén pedig az adóalapba beszámításra kerül a platformjukon harmadik fél által értékesített termékekből származó árbevétel is (szemben a jelenlegi gyakorlattal, miszerint az adóalapot kizárólag a saját kiskereskedelmi tevékenységből származó árbevétel jelenti). Az adóalap kiszámítása így a következőképpen fog történi: (adózó teljes (online és offline) kiskereskedelmi árbevétele + a platformon keresztül eladott áruk teljes árbevétele) - adózó platformon keresztüli (online) kiskereskedelmi árbevétele.

Az adót továbbra is progresszív adókulcs-tábla alapján kell majd meghatározni.

Fontos, hogy az adókulcsokat 2025-től is az extraprofit adókról szóló Kormányrendelet szerinti kell megállapítani, vagyis továbbra is az emelt adómértékek maradnak érvényben.

Mindez lényegesen magasabb adóterhet eredményezhet majd a duális szerepkört betöltő adózóknál, mivel a harmadik felek általi értékesítések árbevételének adóalapba történő beszámítása miatt az adóalap nagyobb része a magasabb adókulcsú sávba eshet.

A 2025-től alkalmazandó adókulcsok az alábbiak lesznek:

Adóalap (Ft) Adókulcs
0 – 500.000.000 0%
500.000.000 – 30.000.000.000 0,15%
30.000.000.000 – 100.000.000.000 1%
100.000.000.000 - 4,5%

Mindazonáltal a módosítások bizonyos esetekben, eltérő feltételekkel lehetőséget biztosítanának az adóalanyok számára az adó összegének csökkentésére.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Az extraprofit adókról szóló Kormányrendeletbe október 10-én került bevezetésre egy kiegészítő illeték a konverziót (különböző pénznemek közötti átváltást) tartalmazó ügyletekre, amely a tranzakciós illetéken felül fizetendő. Az ilyen ügyleteket magasabb tranzakciós illeték terheli, amelynek mértéke 0,45%, maximum 20 ezer forint. A kiegészítő illeték vonatkozik belföldi ügyfelek számlái közötti átutalásokra, valamint pénzügyi és befektetési vállalkozások fizetési műveleteire, de a bankkártyás tranzakciókra nem érvényes. Az év végi jogszabálymódosító csomag a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó szabályokat átültette a pénzügyi tranzakciós illetékekről szóló 2012. évi CXVI. törvénybe.

Átemelésre került továbbá a Kormányrendeletből az augusztus 1-jétől hatályosított, átutalásokra és készpénzfelvételre vonatkozó tranzakciós illeték megemelkedett mértéke is, mely átutalásnál 0,45 százalék, de műveletenként legfeljebb 20 ezer forint, míg a készpénzfelvétel tranzakciós díja magasabb, 0,9 százalékos költség terheli és nincs maximuma.

Regisztrációs adó – inflációhoz igazodva

A gépjármű regisztrációs adó mértéke a 2025-ös évet követően évente az előző évi regisztrációs adóhoz lesz igazítva, figyelembe véve az előző év júliusára vonatkozó, KSH által meghatározott inflációs változást. Az így meghatározott adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig.

Gépjármű adó és cégautóadó – inflációhoz igazodva

Gépjárműadó esetén a 2024. évet követően, míg cégautóadó esetén 2025. évet követően az adó mértéke a tárgyévet megelőző év július havi KSH által közzétett fogyasztói árindex előző év azonos időszakához viszonyított valorizált összege lesz, azaz az adó mértéke követi az infláció változását. Az így megállapított adómértéket a NAV teszi majd közzé a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig (első alkalommal 2024. december 15-éig).

A 2025. január 1-je előtt 5P és 5N környezetvédelmi osztályjelzésű gépjárművek (alapvetően a hibrid gépjárművek) esetén a gépjárműadó és cégautaóadó mentesség 2026. december 31-ig érvényesíthető, feltéve, hogy 2025. előtt már fennállt az adóalanyiság.

Reklámadó

Az elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a reklámadó újabb egy évre való felfüggesztéséről rendelkezik, így az adó mértéke 2025-ben is az adóalap 0%-a lesz.

Építményadó

2025. január 1-től két új jogcímmel bővül az alkalmazható építményadó mentességek köre:

• műemléknek minősülő ingatlan mentesül az építményadó alól a megszerzésének évében és az azt követő három évben. A mentesített összeg ingatlanonként max. 100 millió eurónak megfelelő forint összegig, amennyiben az rendeltetésszerűen a tevékenységhez kerül hasznosításra. A felső korlát magánszemélyek esetén nem alkalmazandó. Az adómentesség kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító EU támogatásnak minősül.
• ingatlannyilvántartásban nem ilyenként feltűntetett, de állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya-tároló) esetében is él a mentesség, amennyiben az illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv igazolása alátámasztja az ilyen irányú tényleges használatot.

A változások itt még sajnos nem érnek véget , de ebben a négy részből álló blogsorozatban a legfontosabb adóváltozásokat áttekinttettük . 

Szujó Szilvia 

WAT ACCOUNTANT KFT 

forrás : adozona.hu